The Writings of Israel Shamir
Home
Arabic Articles
French Articles
Hungarian Articles
Italian Articles
Norwegian Articles
Polish Articles
Russian Articles
Spanish Articles
Turkish Articles
Friends and Foes
Talmud Translated
Discussion Board
Feedback Form
Picture Gallery 
Search
Donations
Site Map
Links
Contact

 
 
 
 
 
 
 
 

 

Elbuktunk a vizsgán

Israel Shamir: 2001, január 6

A zsibongó Tel Aviv, Allenby utcai vendéglőinek tarka tömegében látomás tárult elém: Harci öltözetben, egy angyal jelent meg és fehér krétával három szót írt a falra: Mene, tekel, ufarsin. Angyal-Angol on-line szótáram azonnal fordítja a szöveget: Megmérettettél és könnyűnek találtattál.

Ezek, Izrael népének legsötétebb napjai. Sötétek, mint a magunk és elődeink siralmai és tiltakozásai, amelyek olyan hiteleseknek bizonyultak mint a dolláros bankjegy. 1968-ban, ifjú orosz zsidóként szülővárosom falaira ezt írtam: “El a kezekkel Csehszlovákiáról.” Az orosz zsidó költő Alexander Galitch gyönyörű mély hanglejtéssel olvasta előttünk felhívását: “Polgártársaim, veszélyben a hazánk, tankjaink idegen földön vannak.” Több orosz zsidó tüntetett a Vörös Téren és a rendőrök megverték őket. Tiltakoztunk amikor orosz tankok voltak Budapesten, Prágában, és Kabulban. Orosz állampolgárként, fontosabb volt számunkra a tisztesség, mint a rosszul felfogott lojalitás. Fontosabb volt az emberség mint a vérségi hovatartozás. Ezzel egyidejűleg, amerikai zsidó fiatalok tiltakoztak az Egyesült Államoknak, a vietnámi beavatkozása ellen. Európában, a zsidó ifjúság élvonalban harcolt a fajgyűlölet ellen.

Teltek múltak az évek és ma izraeli tankok vannak idegen földön. Ma, a mi hadseregünk gyilkol ártatlan embereket, lakóházakat dönt le, okozza milliók éhínségét, és folyamatos ostrom alatt tartja a palesztin falvakat. A mi bűncselekményeink súlyosabbak az oroszoknak, a Csecsenföldön és Afganisztánban elkövetett cselekedeteinél, vagy az Eamerikai Egyesült Államoknak a Vietnámban elkövetett bűneinél, vagy a szerbeknek a boszniai lakosság elleni kegyetlenkedéseinél. És tüntetnek-e vajon tömegesen a zsidó értelmiségiek a Pennsylvania Avenue, vagy a Trafalgar Térnek megfelelő izraeli sugárutakon, illetve köztereken? Tüntetnek-e az amerikai zsidók a palesztinoknak az amerikai fegyverekkel való gyilkolása ellen? Felemelik-e szavukat az orosz zsidók a Szent Földön rabszolga sorsba döntött keresztények emberi jogainak védelmében? Nem. Írástudóink dicsőítik zsidó harcosaink bátorságát, és orvlövészeink biztos kezét és zsoltárokat zengenek a zsidó nép mérhetetlen emberségéről, mert porrá zúzhatnánk ugyan minden nem-zsidót Palesztinában, de beérjük naponta néhány száz sebesülttel és megcsonkítottal.

Nagyapám annak idején panaszkodott, hogy a cári Oroszországban rendeletek korlátozták a zsidók szabad mozgását. A mai Oroszországban Anatoli Sharansky, az emberi jogokért való küzdelem jelképe lett. A saját országunknak a nem-zsidó lakossága szögesdróttal bekerített gyűjtőtáborokba van zárva. A cári Oroszország zsidó ellenes intézkedései sokkal elviselhetőbbek voltak, mint Izraelnek, a palesztinok szabad mozgását korlátozó rendelkezései. Egy palesztin nem mehet el a legközelebbi faluba ausweis nélkül. A mi fogdmegeink állandóan zaklatják és ellenőrzik őket. A palesztin csak álmodhat ősi szülőföldjének tenger mosta partjairól. Mi megtiltjuk, hogy a nem-zsidók beszennyezzék a tengerpartnak, a zsidók számára fenntartott tisztaságát.

Ostrovsky jelentése szerint a Mossad ügynökei Jimmy Carter elnöksége idején telefon lehallgató berendezést helyezetek el a közel keleti diplomaták lakásaiban, hogy lejárassák az Amerikai Egyesült Államoknak az ENSZ-beli nagykövetét Andrew Youngot. Young ugyanis nemhivatalos megbeszéléseket igyekezett kezdeményezni a Palesztin Felszabadító Szervezet (Palestinian Liberation Organization - PLO ) képviselőivel. Amikor Young, a mindkét féllel baráti viszonyban lévő kuvaiti diplomata, Abdala Yaccoub Bishara lakásán "véletlenül" találkozott a PLO nem-hivatalos képviselőjével Zehdi Labib Terzivel, a kuvaiti diplomata lakásában elhelyezett lehallgató készülék rögzítette az amerikai ENSZ nagykövet és a PLO delegátus beszélgetést.

Az esetet a cionisták legfőbb propaganda orgánuma, a New York Times fő oldalas hírként közölte és Jimmy Carter, a nyomásnak engedve felszólította Youngot, hogy adja be lemondását. Ezzel az Amerikai Egyesült Államok kormánya és a PLO közötti viszony kialakítására irányuló kísérlet meghiúsult Ma mindez történelmi lábjegyzet csupán és Young, aki afrikai-amerikai, az eset óta nem töltött be magas rangú állami hivatást
A zsidók évekig tüntettek a munka lehetőség és az oktatás terén való egyenlőségért. A saját országunkban, mind az egyenlő munkalehetőségek, mind az oktatás terén az egész ország területére alkalmazott teljes mérvű megkülönböztetést veszettünk be. Az állami tulajdonban lévő villanyművek 13 000 alkalmazottja között hat nem-zsidó van; 0.004%. A Jordán folyó és a tenger közötti terület lakosságának 40% nem-zsidó és ezek közül csak minden negyediknek van szavazati joga. Az izraeli legfelsőbb bíróságnak minden egyes tagja zsidó. Ugyanez a helyzet a kormányban, a légierőnél, s a titkosszolgálatban is. Még a legfőbb izraeli liberális lap, a Haaretz igazgatói tanácsában is mindenki zsidó.

A diaszpórában élő zsidók minden panaszát a fenti tények tükrében kell értékelni. Mi nem az emberi jogokért, hanem a zsidók jogaiért küzdöttünk. A mozgásszabadság és a szabad választás lehetőségéért harcoltunk, de csak a zsidók számára. Az egyetemes választójogokért harcoltunk, de mi ezt úgy értelmeztük, hogy ezek a jogok csak a zsidókat illetik. Nem törődünk azzal, ha egyik ország hadserege betör a másik országba, vagy megszállja azt - ha mi vagyunk a megszállók. Annak a látványa, amikor egy gyermek a géppuskatűz ellen való hiábavaló védekezésként arca elé emeli kezét csak akkor indít mag bennünket, ha a gyermek zsidó. A nem-zsidó gyereket mindenkor le lehet lőni.

Amikor Bialik azt írta, hogy az "ördög nem talált ki megfelelő büntetést annak a számára, aki egy gyermeket meggyilkol", ő azt csak a zsidó gyermekre értelmezte. Amikor elborzadt a pogrom jeleneteinek láttán, akkor csupán azon borzadt el, hogy a pogrom zsidók ellen irányul. A pogrom önmagában nem elítélendő. A felső-názáreti zsidók pogromot hajtottak végre Názáret nem-zsidó lakosság ellen, de pogrom miatt senkit sem állítottak bíróság elé. Néhány áldozat közvetlen meggyilkolásával, maga a rendőrség is segített a pogrom végrehajtásában. Ettől még súlyosabbak voltak a Ramallah és Beth Jallah területein, a tankok és tűzérségi helikopterek segítségével végrehajtott pogromok.

Nagyapáink gyűlölték a pogromok országának nevezett a cári Oroszországot, amíg azt meg nem semmisítették. Száz év orosz pogromjainak, azonban nem volt annyi áldozata mint amennyi embert mi egy hét alatt meggyilkolunk. A Kishinev lakosai ellen elkövetett pogromnak 45 halálos áldozata volt és 600 sebesültje. A múlt héten Izraelben 300 embert gyilkolta meg és több ezret megsebesített. A cári Oroszország pogromjait annakidején minden író és értelmiségi elítélte, Tel Avivban pedig alig egy tucat ember tiltakozott. Az izraeli írószövetség pedig támogatta a nem-zsidó lakosság elleni pogromot.

1991-ben az orosz zsidók többsége állást foglalt a kommunisták ellen a magántulajdon védelmében. Valójában, a zsidó magántulajdon védelmében léptek fel, mert mi minden további nélkül elkobozzuk a nem-zsidók magántulajdonát. Csak végig kell járni Jeruzsálem leggazdagabb városrészeit mint például Talbieh, Ó-Katámon, a görög és a német településeket. Ezek a szebbnél szebb helyek eredetileg a németek, örmények, görögök, angolok, oroszok, palesztinok, keresztények és mohamedánok tulajdonát képezték. Azóta mindezeket elkobozták és zsidóknak adták. Az elmúlt hetekben több száz hold nem-zsidó tulajdonban levő földet koboztak el és száz meg száz nem-zsidó lakóházat sajátítottak ki, vagy romboltak le.

A leggazdagabb orosz zsidó főúr, Guzinsky, közvetlenül letartóztatása előtt Izraelbe jött, ahol feltétlen támogatásban részesült. Ezzel egyidejűleg a világ támogatását kérte a maga számára, mert az orosz hatóságok meg akarják menteni a közösség számára az ő karmai közé került televízió hálózatot. Guzinsky mindenben egyetért Izrael politikájával és támogatja azt, Egyetért tehát a magántulajdonnak, a nemzetiségi alapon történő elkobozásával is. A zsidók letartóztatását ellenzi, míg a nem-zsidók ott pusztulhatnak a zsidó állam börtöneiben.

Nagyon rövid időn belül sikerült aláaknáznunk a zsidóság sikereit a demokrácia megvalósítása , az emberi jogok tiszteletben tartása és az egyenlőségért vívott küzdelem terén. Mi az amit nem szerettünk a náci uralom alatt? A rasszizmust? A mi rasszizmusunk sem kevésbé káros, vagy elterjedt. A jeruzsálemi orosz nyelvű újság, az "Igaz Szó" több száz orosz zsidót megkérdezett, hogy mi a véleménye a palesztinokról. A jellemző válaszok így hangzottak: "Minden arabot saját kezűleg megölnék", "Az arabokat meg kell semmisíteni", "Az arabokat ki kell telepíteni" Nem hiszem, hogy a náci Németországban 1938-ban az eredmények mások lettek volna. Még a nácik sem szándékozták kiirtani a zsidókat 1941 előtt. Valljuk be, a rasszizmus ellen voltunk, amennyiben az másoknak az ellenünk irányuló rasszizmusa. A kivégző osztagok és a Sonderkommando ellen voltunk, de csak akkor ha azok ellenünk voltak. A saját gyilkosaink, az általunk megszervezett Sonderkommandót dicsőítjük.

Az izraeli állam az egyedüli a világon, ahol hivatalos kivégző osztagok működnek, amelyek a törvényesített merényleteket követnek el, és középkori kínzási módszereket alkalmaznak. Arra kérem tisztelt zsidó olvasóimat, hogy ne bánkódjon emiatt. Mi csak a nem-zsidókat kínozzuk és gyilkoljuk. A gettó ellen voltunk, amikor bennünket kényszerítettek gettóba. Ma, a legliberálisabb zsidó terv néhány szögesdróttal körülvett nem-zsidó, gettó felállítását látja elő, amelyet zsidó tankok vennének körül és a gettón kívül, annak közvetlen közelében zsidó gyárak épülnének, ahol Arbeit will macht a nem-zsidót frei elvei érvényesülnének. A terv, a gettó számára teljes mérvű belső szabadságot biztosítana miután előzőleg azt megfosztották minden önálló jövedelmi forrásától.

Az izraeliek agymosása az óvodában kezdődik, arra tanítják őket, hogy a választott néphez tartoznak, akik ugyebár Űber Alles. Azt sulykolják beléjük, hogy csak a zsidók teljes emberek, és ennek alapján a mások meggyilkolása és kifosztása megengedett. Izrael ez idáig az Egyesült Nemzetek egyetlen egy határozatának felelt meg, mely szerint a cionizmus a rasszizmus egyik megnyilvánulása. Kár, hogy a Szovjet Unióban a nemzetközi szellemű nevelési módszerek nem állták ki a versenyt a zsidók felsőbbrendűségét hirdető cionista propagandával. Sajnálattal gondolok a saját orosz közösségem erkölcsi összeomlására itt a Szent Földön.

Amint az angyal izzó szavait felírta a falra, az bűnbánatra szólítá a népet. Választhatjuk a megbánást mint Nineveh és visszaadjuk az ellopott javakat jogos tulajdonosainak, s felhagyunk a nem-zsidók elleni igazságtalanságokkal és gyilkosságokkal abban a reményben, hogy Isten megbocsátja eddigi cselekedeteinket, ha nem is az irántunk érzett könyörületéből, de talán megteszi azt kutyáink és macskáink érdekében. A bűnbánás helyett választhatjuk azt, amit Sodoma választott, folytatjuk gonoszságainkat és várjhatjuk a Palesztina haragos egeiből ránk zúduló kénköves tűz

 

   
   
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


 

Home  English Articles  French Articles  Hungarian Articles  Italian Articles  Norwegian Articles  Polish Articles  Russian Articles  Spanish Articles  Friends and Foes  Talmud Translated  Discussion Board  Feedback  Picture Gallery  Search  Donations  Site Map

Send web related mail to webmaster@israel.net   and send mail with questions or comments about this web site to info@israelshamir.net

 Last modified: November 23, 2002